Íme hát pontokba szedve a földi pokol megjárása, avagy hazalátogatás Magyarországra, a tündérkertből.
1. A több hónappal előre lefoglalt szuperakciós wizzair járaton már elkezdődnek a tünetek, érzi a bajt, közeleg a fájdalmas anyaország, az éhező embertömegek, a bunkó pestiek, a balkáni kutyák.
2. Mikor leszáll, beváltja a maradék angol aprópénzét, amit angolosan odapöcköl a valutaváltónak, hogy nesztek szegények, nektek ez is kész vagyon, váltsátok! Nyájas mosollyal megköszöni hogy kapott érte balkáni forintot.
3. Ledöbbenve tapasztalja hogy Budapesten még mindig mennyire szegényes és posztkádár minden. Milyen régi villamosok, Londonban ilyet csak múzeumban láthatsz maximum!
4. A metrólépcsőn idegesen szalad felfelé, nem érti hogy a balkáni vademberek még mindig nem tanulták meg hogy jobb oldalt álljanak a mozgólépcsőn. Élhetetlen csürhe, ilyen mentalitással itt bizony nem lesz sose nyugati életszínvonal.
5. Felháborodik hogy az első megbeszélt találkozójára a volt gimis osztálytársa 20 perc késéssel jön. Hogyan lehet megváratni egy nyugati embert? Hát nem tudja honnan jött ő? Pontosan tudja! Mégis késik! Magyar mentalitás, így bizony sose lesz nyugati….
6. Beülnek (vagy beállnak) a legelső ócska étterembe, majd elkezdi a varázslást. Előhúz egy 5 fontos bankót majd csapdossa az asztalra, hogy látod pubikám? Én többet kapok óránként mint ez a bankó! Te ezért mennyit is dolgozol??
7.Dícséri az alacsony árszínvonalat, majd közli szigorúan hogy mindez szart sem ér, mert a melós nem tudja megfizetni! Igaz, Londonban se tud étterembe járni melósként, de erről a barátjának nem kell tudnia.
8. Cinikusan kérdezgeti a barátját hogy kapott e már fizetésemelést, és keres e már 300 fontot. Gyorsan hozzáteszi hogy az neki pár napos bére, mégiscsak lássa a régi jó barát hogy kivel van dolga! Sajnálkozik kicsit és nem érti hogyan nem halt még éhen olyan kevéske pénzből.
9. Büszkélkedik az ötéves tervvel, az összeharácsolt pénzzel, majd közli hogy hamarosan ingatlanba fektet a szegényes Magyarországon.
10. Kiselőadást tart hogy miért nincs otthon nyugati életszínvonal. Beszél arról hogy először termelékenyebbnek kell lennetek Józsikám, aztán a dilletáns diktátor Orbán helyett mást kell megválasztani, aztán mosolyogva kell kiszolgálni a vendégeket és így tovább…
11. Bevásárolnak alapozni a lidlben, majd elképedve tapasztalja, hogy londoni árszínvonal van a boltokban! Felháborodik majd teátrális előadást tart az üzletben hogy forradalmat kell csinálni, nincs más megoldás. Esetleg lelépni UKba mosogatni.
12. Este elmennek bulizni majd minden második lánynál bepróbálkozik, annyira ki van éhezve a szép, magyar ajkú fiatal nőkre. Természetesen a harmadik mondata után már kiderül hogy ő nyugati, hohó, kész főnyeremény! Nem érti miért pattintja le az összes lány, talán egyik se szeretne távkapcsolatot? De hát költözzenek ki hozzá! Még saját szobája is van Nyugaton!
13. Mély fájdalommal eszi hajnalban a gyrost az Astoriánál a barátjával, majd megint elkezdi a sajnálkozást, hogy mennyire rossz sorsa van szegény barátjának Magyarországon, miközben neki mennyire jó. Hiába mondja barátja hogy igazából neki egész jó otthon, itt élnek a barátjai, szülei, és megvan mindene, képtelen ezt elhinni neki.
Hiszen hogyan is lehetne valaki boldog,kiegyensúlyozott, a szegényes Magyarországon? Boldog csak a távoli Nyugaton lehet az ember, idegenben, idegenként, egy ócska szobában kuporgva távol a szüleitől, barátaitól.
Mesék egy egyszerű arcú proletár szájából 