Nyugdíjasszocializmus Nyugaton

Egy egészséges társadalom rendszerint úgy működik (vagy működne) hogy a legerősebb egyedek húzzák a többi, valamivel gyengébbet. Tehát a mag, az életerős,fiatal, termékeny egyedek csoportja, ők a tartóoszlopai az egész berendezkedésnek. Mikor kezd ez a rendszer megbomlani? Hát akkor amikor ez a csoport elfeledkezik a legalapvetőbb emberi létszükségletről, nem termeli újra önmagát, impotenssé válik.

A rideg valóság pedig pontosan ez az úgynevezett első világban, a nyugati országokban, gyakorlatilag kivétel nélkül. Ennek az okait fejtegethetjük, azonban ez a cikk szigorúan a gazdasági következményekkel foglalkozna.

Az alaptétel a társadalom meddősége. De mi következik ebből? ELőször is permanens elöregedés. Ezt talán nem érezné gondnak a többség, több aranyos idős néni és bácsi. Azonban arról nem szabad megfeledkezni, hogy elsősorban nem ezek az idős emberek fognak dolgozni, ami nem jön rosszul ha az ember enni is szeretne valamit, esetleg élni.

Egy tisztességes vezetés mit csinál ebben a tragikus helyzetben? Megpróbálkozik azzal hogy minél jobban tolja előre azt, akik a jövő, ők pedig a fiatalok. Ja hogy egyre kevesebben vannak, a szavazatok viszont kellenek, azt meg az idősek adják? Ilyenkor esik le az ordas igazság, a hatalom csak azt a réteget szolgálja ki, akik megválasztják őket időről időre.

4 számadattal fogom felvázolni hogyan mondott le a fiatal dolgozó rétegről Ausztria, a Nyugat kapuja. 1997, nettó medián bér évi 14579 euró. A medián méri fel a legpontosabban a jövedelmi helyzetet, hiszen megmutatja hol válik ketté a társadalom, és nem lesz hirtelen több ha mondjuk “keletkezik” az országban 500 multimilliárdos egy perc alatt, így jóval pontosabb mint mondjuk egy nyers átlagbér.

2013, nettó medián bér évi 19057 euró. (Újabb adatok sajnos nincsenek még) 30 %-os emelkedés 16 év alatt. Most nézzük a nyugdíjasokat. 1997 nettó medián nyugdíj 10828 euró, 2013ban 16652 euró. 53 % emelkedés. 1997ben a medián nyugdíj a medián bér 74 %a volt, 2013ban ugyanez 87 %.

Mikor a bérek emelkedéséről van szó, mindig jönnek az okos közgizdászok hogy de hát kell hogy legyen gazdasági alapja a dolognak, kell hogy legyen növekedés! Na, az ilyen fokú nyugdíjemelkedésnek mégis miféle gazdasági alapja van? Semmi! Egyedüli alapja, a hatalom rettegése, hogy ha a dédelgetett idős rétegeket nem kényezteti eléggé, akkor elpártolnak a vezetéstől, ezt pedig nem akarják.

A növekedésnek a 2008as világválságig megvolt valamennyire a gazdasági alapja, hiszen volt egy viszonylag egészséges 2-3 % között mozgó GDP-növekedés évente. 2009 után azonban úgy elhasalt az ország gazdasága hogy 0-1 % között mozog leginkább ez a szám. A nyugdíjak pedig töretlenül emelkednek azóta is, évi 2-3 % al. A bérek pedig jó ha 1 %al növekednek, de pl a legszegényebb réteg 0,2 %al növekedett 2012/2013 fordulóján. Szánalmas adat. A legszomorúbb adat viszont az ő 16 éves emelkedésük. 9 %al nőtt a legszegényebb negyed jövedelme 16 kerek esztendő alatt. Ezt nem tudja lemosni a hatalom, se eltusolni, nagyon tragikus adat. A legszegényebb nyugdíjasok jövedelme 16 év alatt ezzel szemben 46! %al nőtt. A dolgozó szegényeket leszarják, a szegény kisnyugdíjas viszont szent tehén.

Felvetődik a kérdés, hogyha nem volt meg a gazdasági alap(nem volt akkora növekedés), honnan van pénz ilyen fokú nyugdíjemelgetésekre? 2008ban, mikor földbe állt a viszonylag egészséges gazdasági növekedés, 60 %on állt az államadósság, ugyanez a szám jelenleg 84,50 % on áll! Azt hiszem ehhez nem kell kommentárt fűzni.

A perverz, hataloméhes vezetés tudatosan adósítja el az országot, hogy a nyugdíjasparadicsomot fenntarthassa, hiszen ők a szavazóréteg, miközben a fiatalokat egyre mélyebbre löki, gyakorlatilag nem érdekli őket a fiatalság sorsa.