A GDP és a munkabérek kapcsolata

Az egyik talán legtöbbet emlegetett gazdasági mutató a GDP. Szinte mindenkinek van elképzelése róla hogy mit is jelent. Van aki szerint pénzt, van aki úgy gondolja hogyha sok az jó, van aki szerint pedig kiszívják Magyarországról a profitot. De micsoda a GDP és miért hangoztatják olyan gyakran mindenféle cikkekben, hivatkozva rá?

A GDP lényegében az adott országban megtermelt jószág mennyiségét jelenti. Magyarországon ez tavaly 120 milliárd USD volt. Ennyit termelt az ország. Azonban ez nem azt jelenti hogy a magyaroknak ennyi java is van. Ebben ugyanúgy benne van a Kecskeméten összerakott Mercedes ahogy a Pick téliszalámi is. Az előbbiből azonban sokkal kevesebb hasznot látunk, Németország viszont annál inkább. A termelékenységünk a nyugati (német szint) fele. Hogyan lehet akkor az hogy a GDP nem a fele? Hát pontosan úgy hogy a Mercedes amit Kecsméten összeraktak a melósok, az a látszat ellenére nem a magyar életminőséget javítja, hanem a németet, mivel ott csapódik le a haszna a munkának.

Ez igazán bájos ugye? A Mercedes (meg az összes többi nyugati) gyárban roppant termelékenyek a magyarok. Csak éppen a termelékeny munkájuk gyümölcsét elveszik. Ezért van az hogy a GDP mutatónk a német szint negyede. Gyakorlatilag a jószág felét kíméletlenül elrabolják. De hogy igazán értsük : tegyük fel egész nap almát szedtünk. Összesen 40 vödröt sikerült telepakolni. De mire a felvásárlóhoz érünk már csak 20 vödörrel tudunk eladni. Sokkoló? De igaz.

Most pedig nézzük meg hogy a GDP milyen viszonyban van a bérekkel. Kiválasztottam két nyugat-európai, két dél-európai és két kelet-európai (ez így kicsit pontatlan, de politikailag ugye mi is Kelet-Európa vagyunk) országot. Megvizsgálom az egy főre eső GDPt és a törvényes minimálbéreket (állami fék a piacgazdaságban)

Nézzük meg először hogy a GDP/fő hogy alakul ezekben az országokban. Tehát az egy főre eső megtermelt jószágmennyiség amerikai dollárban,2015ben (Világbank adatai,sajnos tavalyi még nincs):

Ebből az derül ki hogy a két nyugati országban jóval több a GDP mint nálunk, Bulgáriában kevesebb, a két déli országban pedig szintén több. Miért termel kétszer annyit a spanyol munkás mint a magyar, és miért termel hatszor annyit a holland munkás mint a bolgár? Csupa érdekes kérdés.

Nézzük meg hogy ezekhez a GDP értékekhez milyen törvényes minimálbérek tartoznak (szándékosan olyan országokat választottam ki ahol egységes minimálbér van meghatározva) :

Ha összevetjük a két grafikont, talán kissé meglepődünk. Mintha majdnem ugyanaz a két grafikon volna, csak más számokkal, de az arányok kísértetiesen hasonlóak. Miért? Hát azért mert a bér függ a GDPtől, micsoda meglepetés ugye? Csakhogy a modern, liberális közgazdaságtan egyik legnagyobb hazugsága itt történik meg. Az ugyanis azt állítja hogy a magas GDP hozza a magas béreket. Ez azonban nem egészen igaz.

Ezek a bérek évente egyébként az éves GDP 40-50 %át teszik ki, de pl. Spanyolországban 37 %ot, tehát nyugodtan kijelenthetük hogy a spanyol munkás jobban ki van zsákmányolva mint mondjuk a francia. De a lényeg ismét csak nem, ez csak a közgazdságtan vakítása, amivel megmagyarázható miért “ér” a magyar munkája negyedannyit mint a holland munkásé.

A GDP a nevéből fakadóan is produktumot takar, tehát ha valaki 3 USD terméket csinált, akkor ő konkrétan háromszor annyit termelt a GDP szerint mint aki 1 USD terméket hozott létre.

Életszagú példa : az osztrák kocsmáros eladott 3,50 euró / korsó áron 200 korsó sört az egyik este. A magyar társa meg mondjuk 1,2 euró / korsó áron eladott szintén 200 korsót az egyik este. Pontosan ugyanannyit dolgoztak, hasonló idő alatt csapolták ki a söröket, ugyanazt a munkát végezték és mennyit termeltek? Az osztrák 700 eurót, a magyar 240 eurót!

És az egész GDP mint termelt jószág elmélet itt bukik meg. Ugyanis ha te magasabb áron tudod eladni a termékeidet akkor egyszerűen többet termelsz és kész. De akkor a magyar hogy fog egyszer eljutni az osztrák szintre, mikor jön el az az idő hogy ő is 700 eurót termeljen a 200 korsójával?

A válasz banálisan egyszerű : majd akkor amikor a tőkésnek annyit kell fizetnie munkabérként mint Ausztriában. Ugyanis a tőke igazodik a bérekhez. Ha a tőke pénzt akar keresni Ausztriában, akkor itt drágábban kell kereskednie, ennyi az egész. A termelékenységünk alapján már most is lehetnénk az osztrák /német bérszínvonal felén. Politikai döntés lenne csupán. Csakhogy ezt a pénzügyi elit nagyon nem szeretné.

 

Nekik tökéletesen megfelel ez a rendszer, ahol a magyar munkája 2-3 eurót ér óránként, az németé meg négyszer annyit. Tovább működtethető a félperifériás kizsákmányolás. Az alacsony hozzáadott értékű termelést az olcsó országokba (olcsó sorsra ítélt) viszik, a szolgáltatások és a kutatások-fejlesztések pedig maradnak otthon.

Összegzésképpen nagyon is van összefüggés a GDP és a munkabérek között, csakhogy nem úgy ahogy azt a liberális közgáz hazudja. Nem a GDPből jönnek a magas bérek, hanem a magas bérekből jön a magas GDP, elsősorban. Viszont amikor már magas lett a GDP, az természetesen további hatással van a bérekre. De úgy SOHA nem lesz nyugati szintű GDPnk hogy arra várunk hogy majd még jobban és többet dolgozunk és egyszercsak elérjük Jürgen szintjét.

Jürgen ugyanis hármat tud lépni, amíg mi egyet. Ez a kapitalizmus egyik legnagyobb szemétsége. Hogy nem az számít mit csinálsz és milyen minőségben, hanem elsősorban az számít hogy hol csinálod.

 

 

Arany, mint befektetés?

Sok gazdasági szakértő harsogja hogy a dugipénzünk egy részét tartsuk aranyba, mert zseniális befektetés, mert az égig nő az árfolyam, mert ezzel bukni nem lehet, meg amúgyis még a sarki bolti eladó Juli is tudja hogy az arany mindig jó befektetés.

De tényleg igaz ez? Nem veszthetünk fele, csak megvesszük és várunk és egyre több és több vagyonunk lesz? A fák meddig nőnek? De miért ér egyre többet és többet? Miért adnának 20 év múlva többet az aranyrudamért mint ma? 40 év múlva? 60 év múlva?

Mit tud az arany amit más fémek nem? Elsősorban azt tudja hogy az emberek értékesnek hiszik. Valójában az arany nem önmagában értékes, hanem az állagát strabíró módon őrzi meg. Emiatt terjedt el már nagyon régen hogy fizetőeszköznek is használják. Könnyű megmunkálni és nem korrodálódik, kész haszon ilyesemivel fizetni, örökké használható.

Az arany egyszerűen történelemi mércével elfogadott fizetőeszköz, gyakorlatilag minden egyéb valutát túlélt.Csakis a bizalom számít. Azért fogadja el a papírpénzed a szakmunkás aki felújította a fürdődet mert bízik benne hogy ebből ő is fog tudni vásárolni valamit. Vagy pl. aranyat venni. Az egész pénzügyi rendszerben a bizalom a kulcsszó, nincs ez másképpen az arannyal sem.

De akkor most mi van? Tényleg folyamatosan egyre drágább és drágább lesz az arany? Természetesen nem. Sőt, az igazság sokkal, de sokkal lehangolóbb : az arany ára a leginkább attól függ hogy mennyiért tudják kitermelni. Na ezt a hervasztó dumát! Nehogy már attül függjön. Hát….

Nézzük meg az utóbbi 45 év arany kitermelési költségeit és az arany árfolyamát. Teljesen együtt mozog a kettő, ez pedig nem véletlen :

 

Emellett az arany ára rendkívül érzékeny a különböző pénzügyi válságokra is. Általános kijelenthető hogyha pénzügyi válság van akkor az arany ára általában emelkedik. Mondhatni, ha gond van a reálgazdasággal az az aranynak általában jó.

A legtöbben megnéznek egy 30 éves grafikont és látják hogy emelkedő a trend, ez tuti jó biznisz. De sajnos a valóság kicsit más. Vizsgáljuk meg igazán hosszú távon az arany árát, hiszen mindig hangsúlyozzák, ez egy hosszú távú befektetés. Nézzük az arany árát az utóbbi 100 évben, természetesen inflációval korrigálva :

Elég sokatmondó grafikon. Mindenkinek megmutatható aki szerint az arany ára csak emelkedni tud. Nagyon nem igaz. Igazság szerint az utóbbi 100 évben 4 komoly hirtelen emelkedés volt. Az a csúnya első nagy visszaesés egy 35 éves lejtmenet! De a másik csúnya visszaesés is 20 éven át tartott. Ráadásul a legmagasabb ára 1980ban volt, a legutolsó csúcs se érte el ezt a szintet. Szakértő legyen a talpán aki megmondja hogy a 3000 dolláros szint vagy az 500 dolláros szint felé fog elindulni innen az arany ára.

Lutri hogy innen emelkedő trend jön vagy csökkenő, nem tudni a kitermelési költségek pontos alakulását sem, nem tudni mikor jön valami új technológia, abszolút a sötétben való tapogatózás az egész.

Véleményem szerint tehát túllihegetett az aranypiac és közel sem olyan biztos befektetés mint amilyennek hangoztatják.