A nyugati világ válsága még sose volt ennyire egyértelmű és valóságos. Az új fajta “progresszív” liberális rend mindent támadás alatt tart. Kikezd családot, vallást, identitást. Semmi sem szent. Mindent meg kell haladni. A liberalizmus mai formája a kommunizmus egy torz gyereke. A múltat végképp el akarja törölni, akárcsak a bolsevizmus, ami lényegében a szellemi elődje. De sokkal ravaszabban csinálja mint a vörösök annak idején. Itt nem visznek el gazdagokat, itt nem lőnek. Itt a lelkeket rabolják el, rontják meg. A nyugati világban zajlik az emberek lelkének kiüresítése. Megszületőben az új fajta liberális ember, akinek többé se hazája, se vallása, ő a gyökértelen világpolgár. Az elit jelenleg is futó legveszedelmesebb projektje. Az új világrendhez ilyen emberek kellenek. A hazaszerető keresztény ember nem kívánatos. Az ilyen vezetők se . S elérkeztünk a ponthoz, amikor felsejlik hogy miért lett a Nyugat ellensége Orbán Viktor. Mert amit ő képvisel az pont ennek a tökéletes ellenpólusa.
Bármennyire is fáj sokaknak, de ma Orbán a normalitás. A nemzetállamban gondolkodó, keresztény patrióta, akit ez a liberális métely nem fertőzött meg. Aki nem hisz benne hogy nekünk fel kell adni a magyarságunkat, aki nem hisz a multikultiban, aki nem hisz benne hogy 37 féle nem létezik, vagy hogy az ember dönti el hogy ő fiú e vagy lány. A kihívói behódoltak az európai liberálisoknak. A hű követői mindannyian. Ma Orbán a garancia arra hogy ezen a normális úton maradjunk. Mert mi még nem vesztünk el. Nekünk még van esély ilyennek maradnunk. Ezért kell Orbánra voksolnunk jövőre.
Miért nincs nálunk nyugat-európai életszínvonal?
Rendszerváltás óta kedvelt téma a társadalomban hogy miért nem élünk még nyugat-német szinten és mikor fogunk úgy élni. Sokan gyakran az aktuális vezetésre mutogatnak, hogy elrontanak dolgokat és rossz a gazdaságpolitika.
Felmerül a kérdés,a teljes posztszocialista közép kelet európai régióban 30 éve folyamatosan mindenhol rossz kormányok vannak és ezért nem zárkózott fel egyetlen régiós ország se még kelet-német szintre se?Ugye hogy ez kicsit nehezen hihető?
A megoldás sokkal egyszerűbb : elsősorban azért nincs nálunk mondjuk osztrák életszínvonal, mert a centrum ezt nem szeretné. S ha kicsit átgondoljuk, teljesen logikus az egész. Az EU-n belül kétfajta csoport létezik, vannak az első klubos országok, hagyományosan ezek a kizsákmányolók, a második csoportos országok pedig az úgynevezett gazdasági gyarmatok, ahol a centrumnál magasabb kizsákmányoltsági szintet lehet megvalósítani.
Erre a legjobb példák a nyugati gyárak, a legkézzelfoghatóbb gyár talán az autógyár, mondjuk az AUDI. A győri AUDI-ban egyetlen eurócenttel se folyik kevésbé hatékonyabb munka mint egy német hasonló gyárban, a lényeg ott van, hogy az olcsóbb termelésnek hol csapódik le a haszna, melyik gazdaság versenyképességét növeli. S ez bizony az anyaországét. Tehát amikor 3 eurós órabérrel szerelik az AUDIt Győrben attól Németország lesz versenyképesebb, nem pedig mi… a mi sorsunk amire a nyugati nagytőkések ítéltek minket, hogy azért versenyezzünk hogy egyáltalán ilyen gyarmat lehessünk. Erről szól a nyugati cégek kelet európai országokban csábítása, erről a versengésről.
Az AUDInak meg több száz hasonló gyárnak nem okozna gondot holnaptól nyugati bért adni. Ugyanúgy tudnának működni. Nem történne semmiféle csőd. Ahogy Németországban is van olyan autógyár mint ami nálunk van. Csakhogy ezt nem akarják a nyugati tőkések, ők gazdasági gyarmatként tekintenek ránk, ahol egyszerűen lehet keveset is fizetni a munkásnak és nagyon durva profitot felmarkolni.
S akkora ellenszél van, hogy ezen nagyon nehéz változtatni akár csak egy kicsit is. A Fidesz arra jött rá hogy a nyugati nagytőke 100 %-ig való kiszolgálása zsákutca volt 1990-2010 között, így elkezdték erőltetni a hazai tőkésosztály építését.Ezt jó iránynak látom,de így is nehézkes a felzárkózás, mert a Nyugat nem akarja. Az ex NDK területein akarták, ott majdnem meg is valósult. Érdekes, nem? Pedig ott is ugyanolyan szocializmus volt mint itt, sőt, durvább.
A korrupciót felesleges felhozni, ha itthon 0 korrupció lenne holnapól, akkor se lennénk sokkal közelebb a német életszínvonalhoz.
Tehát összegezve, miért nem élsz nyugat német szinten? Azért mert a nyugati nagytőkések ezt nem akarják.
Ezért tartom ordas képmutatásnak az egész EU-t is. Miféle szövetség az ahol egyes szereplők gazdasági gyarmatnak nézik a másikat?
Miért vagyunk fideszesek?
Miért vagyunk kormánypártiak? Miért nem zavarnak a mutyik? Miért nézünk el Orbánéknak jó pár dolgot?
Hidd el mi is pontosan tudjuk hogy milyen ügyeik vannak. Nem ma születtünk.
Bár a balliberális sajtó egész nap azzal hülyít titeket hogy mi mind vidéki nyáladzó értelmi fogyatékosok vagyunk, a valóság az hogy nagyon sok teljesen konszolidált normális ember is kormánypárti. Miért?
Kezdjük az alapvetésekkel. Nem szeretjük a kommunistákat. Elvből nem tudunk kommunista diktatúra utódpártjaira szavazni. 30 évvel a rendszerváltás után nevetséges hogy még van egyáltalán MSZP.
Alapvetően 2 fő csapás van, amiért mi mindig is a Fidesz mellett leszünk. Az egyik hogy a hazánk érdekeit tartják szem előtt, akkor is ha az egész világ jön szembe velünk. A másik fő csapás hogy alapvetően jó gazdaságpolitikájuk van. Röviden : jól kormányoznak.
Értitek ezt? Nekünk teljesen mindegy hány Mészáros cikket dugdostok az orrunk alá, minket nem érdekel a korrupció és társai. Az se fog érdekelni ha 2000 milliárd vagyona lesz Lőrincnek, akkor is a Fideszre fogunk szavazni. Nem érdekel mi van a civilekkel, nem izgat minket hogy éppen mennyire hangosan bőg az EU a jogállami problémák miatt.
Azért nem mert jó irányba mennek a dolgok és végre nekünk magyaroknak is jó kicsit magyarnak lenni ebben a szép kis országban.
Ezt kellene megértenie minden ellenzékinek, hogy amíg nem mutatnak nekünk egy jobb Fideszt, addig mi folyamatosan újra és újra őket fogjuk választani.
A GDP és a munkabérek kapcsolata
Az egyik talán legtöbbet emlegetett gazdasági mutató a GDP. Szinte mindenkinek van elképzelése róla hogy mit is jelent. Van aki szerint pénzt, van aki úgy gondolja hogyha sok az jó, van aki szerint pedig kiszívják Magyarországról a profitot. De micsoda a GDP és miért hangoztatják olyan gyakran mindenféle cikkekben, hivatkozva rá?
A GDP lényegében az adott országban megtermelt jószág mennyiségét jelenti. Magyarországon ez tavaly 120 milliárd USD volt. Ennyit termelt az ország. Azonban ez nem azt jelenti hogy a magyaroknak ennyi java is van. Ebben ugyanúgy benne van a Kecskeméten összerakott Mercedes ahogy a Pick téliszalámi is. Az előbbiből azonban sokkal kevesebb hasznot látunk, Németország viszont annál inkább. A termelékenységünk a nyugati (német szint) fele. Hogyan lehet akkor az hogy a GDP nem a fele? Hát pontosan úgy hogy a Mercedes amit Kecsméten összeraktak a melósok, az a látszat ellenére nem a magyar életminőséget javítja, hanem a németet, mivel ott csapódik le a haszna a munkának.
Ez igazán bájos ugye? A Mercedes (meg az összes többi nyugati) gyárban roppant termelékenyek a magyarok. Csak éppen a termelékeny munkájuk gyümölcsét elveszik. Ezért van az hogy a GDP mutatónk a német szint negyede. Gyakorlatilag a jószág felét kíméletlenül elrabolják. De hogy igazán értsük : tegyük fel egész nap almát szedtünk. Összesen 40 vödröt sikerült telepakolni. De mire a felvásárlóhoz érünk már csak 20 vödörrel tudunk eladni. Sokkoló? De igaz.
Most pedig nézzük meg hogy a GDP milyen viszonyban van a bérekkel. Kiválasztottam két nyugat-európai, két dél-európai és két kelet-európai (ez így kicsit pontatlan, de politikailag ugye mi is Kelet-Európa vagyunk) országot. Megvizsgálom az egy főre eső GDPt és a törvényes minimálbéreket (állami fék a piacgazdaságban)
Nézzük meg először hogy a GDP/fő hogy alakul ezekben az országokban. Tehát az egy főre eső megtermelt jószágmennyiség amerikai dollárban,2015ben (Világbank adatai,sajnos tavalyi még nincs):
Ebből az derül ki hogy a két nyugati országban jóval több a GDP mint nálunk, Bulgáriában kevesebb, a két déli országban pedig szintén több. Miért termel kétszer annyit a spanyol munkás mint a magyar, és miért termel hatszor annyit a holland munkás mint a bolgár? Csupa érdekes kérdés.
Nézzük meg hogy ezekhez a GDP értékekhez milyen törvényes minimálbérek tartoznak (szándékosan olyan országokat választottam ki ahol egységes minimálbér van meghatározva) :
Ha összevetjük a két grafikont, talán kissé meglepődünk. Mintha majdnem ugyanaz a két grafikon volna, csak más számokkal, de az arányok kísértetiesen hasonlóak. Miért? Hát azért mert a bér függ a GDPtől, micsoda meglepetés ugye? Csakhogy a modern, liberális közgazdaságtan egyik legnagyobb hazugsága itt történik meg. Az ugyanis azt állítja hogy a magas GDP hozza a magas béreket. Ez azonban nem egészen igaz.
Ezek a bérek évente egyébként az éves GDP 40-50 %át teszik ki, de pl. Spanyolországban 37 %ot, tehát nyugodtan kijelenthetük hogy a spanyol munkás jobban ki van zsákmányolva mint mondjuk a francia. De a lényeg ismét csak nem, ez csak a közgazdságtan vakítása, amivel megmagyarázható miért “ér” a magyar munkája negyedannyit mint a holland munkásé.
A GDP a nevéből fakadóan is produktumot takar, tehát ha valaki 3 USD terméket csinált, akkor ő konkrétan háromszor annyit termelt a GDP szerint mint aki 1 USD terméket hozott létre.
Életszagú példa : az osztrák kocsmáros eladott 3,50 euró / korsó áron 200 korsó sört az egyik este. A magyar társa meg mondjuk 1,2 euró / korsó áron eladott szintén 200 korsót az egyik este. Pontosan ugyanannyit dolgoztak, hasonló idő alatt csapolták ki a söröket, ugyanazt a munkát végezték és mennyit termeltek? Az osztrák 700 eurót, a magyar 240 eurót!
És az egész GDP mint termelt jószág elmélet itt bukik meg. Ugyanis ha te magasabb áron tudod eladni a termékeidet akkor egyszerűen többet termelsz és kész. De akkor a magyar hogy fog egyszer eljutni az osztrák szintre, mikor jön el az az idő hogy ő is 700 eurót termeljen a 200 korsójával?
A válasz banálisan egyszerű : majd akkor amikor a tőkésnek annyit kell fizetnie munkabérként mint Ausztriában. Ugyanis a tőke igazodik a bérekhez. Ha a tőke pénzt akar keresni Ausztriában, akkor itt drágábban kell kereskednie, ennyi az egész. A termelékenységünk alapján már most is lehetnénk az osztrák /német bérszínvonal felén. Politikai döntés lenne csupán. Csakhogy ezt a pénzügyi elit nagyon nem szeretné.
Nekik tökéletesen megfelel ez a rendszer, ahol a magyar munkája 2-3 eurót ér óránként, az németé meg négyszer annyit. Tovább működtethető a félperifériás kizsákmányolás. Az alacsony hozzáadott értékű termelést az olcsó országokba (olcsó sorsra ítélt) viszik, a szolgáltatások és a kutatások-fejlesztések pedig maradnak otthon.
Összegzésképpen nagyon is van összefüggés a GDP és a munkabérek között, csakhogy nem úgy ahogy azt a liberális közgáz hazudja. Nem a GDPből jönnek a magas bérek, hanem a magas bérekből jön a magas GDP, elsősorban. Viszont amikor már magas lett a GDP, az természetesen további hatással van a bérekre. De úgy SOHA nem lesz nyugati szintű GDPnk hogy arra várunk hogy majd még jobban és többet dolgozunk és egyszercsak elérjük Jürgen szintjét.
Jürgen ugyanis hármat tud lépni, amíg mi egyet. Ez a kapitalizmus egyik legnagyobb szemétsége. Hogy nem az számít mit csinálsz és milyen minőségben, hanem elsősorban az számít hogy hol csinálod.
Arany, mint befektetés?
Sok gazdasági szakértő harsogja hogy a dugipénzünk egy részét tartsuk aranyba, mert zseniális befektetés, mert az égig nő az árfolyam, mert ezzel bukni nem lehet, meg amúgyis még a sarki bolti eladó Juli is tudja hogy az arany mindig jó befektetés.
De tényleg igaz ez? Nem veszthetünk fele, csak megvesszük és várunk és egyre több és több vagyonunk lesz? A fák meddig nőnek? De miért ér egyre többet és többet? Miért adnának 20 év múlva többet az aranyrudamért mint ma? 40 év múlva? 60 év múlva?
Mit tud az arany amit más fémek nem? Elsősorban azt tudja hogy az emberek értékesnek hiszik. Valójában az arany nem önmagában értékes, hanem az állagát strabíró módon őrzi meg. Emiatt terjedt el már nagyon régen hogy fizetőeszköznek is használják. Könnyű megmunkálni és nem korrodálódik, kész haszon ilyesemivel fizetni, örökké használható.
Az arany egyszerűen történelemi mércével elfogadott fizetőeszköz, gyakorlatilag minden egyéb valutát túlélt.Csakis a bizalom számít. Azért fogadja el a papírpénzed a szakmunkás aki felújította a fürdődet mert bízik benne hogy ebből ő is fog tudni vásárolni valamit. Vagy pl. aranyat venni. Az egész pénzügyi rendszerben a bizalom a kulcsszó, nincs ez másképpen az arannyal sem.
De akkor most mi van? Tényleg folyamatosan egyre drágább és drágább lesz az arany? Természetesen nem. Sőt, az igazság sokkal, de sokkal lehangolóbb : az arany ára a leginkább attól függ hogy mennyiért tudják kitermelni. Na ezt a hervasztó dumát! Nehogy már attül függjön. Hát….
Nézzük meg az utóbbi 45 év arany kitermelési költségeit és az arany árfolyamát. Teljesen együtt mozog a kettő, ez pedig nem véletlen :
Emellett az arany ára rendkívül érzékeny a különböző pénzügyi válságokra is. Általános kijelenthető hogyha pénzügyi válság van akkor az arany ára általában emelkedik. Mondhatni, ha gond van a reálgazdasággal az az aranynak általában jó.
A legtöbben megnéznek egy 30 éves grafikont és látják hogy emelkedő a trend, ez tuti jó biznisz. De sajnos a valóság kicsit más. Vizsgáljuk meg igazán hosszú távon az arany árát, hiszen mindig hangsúlyozzák, ez egy hosszú távú befektetés. Nézzük az arany árát az utóbbi 100 évben, természetesen inflációval korrigálva :
Elég sokatmondó grafikon. Mindenkinek megmutatható aki szerint az arany ára csak emelkedni tud. Nagyon nem igaz. Igazság szerint az utóbbi 100 évben 4 komoly hirtelen emelkedés volt. Az a csúnya első nagy visszaesés egy 35 éves lejtmenet! De a másik csúnya visszaesés is 20 éven át tartott. Ráadásul a legmagasabb ára 1980ban volt, a legutolsó csúcs se érte el ezt a szintet. Szakértő legyen a talpán aki megmondja hogy a 3000 dolláros szint vagy az 500 dolláros szint felé fog elindulni innen az arany ára.
Lutri hogy innen emelkedő trend jön vagy csökkenő, nem tudni a kitermelési költségek pontos alakulását sem, nem tudni mikor jön valami új technológia, abszolút a sötétben való tapogatózás az egész.
Véleményem szerint tehát túllihegetett az aranypiac és közel sem olyan biztos befektetés mint amilyennek hangoztatják.
Adósságalapú társadalmak
Az átlag magyar internethasználó első blikkre biztosan azt gondolja itt majd biztos szegény kelet-európai országokról lesz szó, hiszen ők húzták a LED TV-t is Provident kölcsönnel a karácsonyfa alá!
Erről viszont szó sincs. Ahol a masszív adósságmennyiséget kell keresnünk, azok a nyugati országok. Itt máris van egy ellentmondás. Azok nem a gazdag országok? De ha gazdag országok, gazdag emberekkel, hogyhogy nekik adósságaik vannak egyáltalán? Adóssága nem a szegényeknek szokott lenni?
Egy olyan gazdasági rendszerben ahol a pénz adósságból keletkezik, talán nem is csoda hogy azok az országok a leggazdagabbak ahol a legtöbb az adósság. Ezen a ponton biztos megint csóváljuk a fejünket. Hát hogy lenne már gazdagabb Görögország mint Németország, mutatták egy csomószor a TV-ben hogy mennyire csődben vannak a görögök!
Itt azonban nem az államok adósságairól van szó, hanem az emberek, az átlagos Jürgenek terheiről.
Első grafikon (https://data.oecd.org/hha/household-debt.htm) :
OECD országok háztartásainak adósságszintje a jövedelmükhöz képest, csupa nyugati országgal az élen. 100-300 % között a legtöbb nyugati ország. Hol vannak a szegényebb országok? A lista elején! Magyarország alig 50 % feletti, az Egyesült Királyság a maga bő 150 %-ával cirka háromszor eladósodottabb mint Magyarország! POntosabban nem az ország, hanem a társadalom, a nép. A bezzeg országoknak tartott Norvégia meg Svájc, még ennél is eladósodottabb, 200 % felett hasítanak.
Na de ezek nem a jóléti országok ahol nincsenek filléres gondok és jól él a munkásosztály? Miben nyilvánulnak meg ezek az adósságok? Mit vettek belőle? Audit? Vagy mi van? Nem a magyarok vannak szénné adósodva ahogy azt kürtölni szokták?
Talán kissé letisztul a kép ha ránézünk a következő grafikonra :(http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Housing_statistics/hu) :
Ez pedig azt mutatja meg hogy adott ország lakosságának hány százaléka lakik bérlakásban, hitellel terhelt lakásban és saját, tehermentes lakásban. Egészen döbbenetes adatok. Tömören összefoglalva a lényeget : minél nagyobb a kék csík, annál több a lakáshitel. Egészen elképesztő hitelmennyiségek vannak a nyugati országokban. Svédországban pl. a lakosság több mint felének van lakáshitele, de Norvégia vagy Dánia is hasonlóan szénné van adósodva.
A saját,tehermentes lakás arány alig haladja meg egy-két nyugati országban az 50 % ot, a németeknél alig több 25 % nál, de pár országban a 10 % ot se éri el, Magyarországon majdnem 75 %, a hiteles réteg pedig 20 % nál egyértelműen kevesebb.
A bérlakások aránya ennek megfelelően nagy a legtöbb nyugati országban, a németek csaknem fele bérlakásban él szó-szerint, holott Magyarországon ez 10 % se nagyon van, Romániában meg kijelenthető hogy gyakorlatilag nem létezik bérlakás piac, annyira magas a saját lakás arány.
Ezek a mai nyugati társadalmak. Minimális tehermentes saját ingatlan, ami az igazi létbiztonság egyik fontos alappillére, cserébe van tonnányi hitel a nyakukban. A keleti, szocializmusban edzett országok még épelméjűek, és nem ültek fel a végtelen fogyasztás ördögi hullámvasútjára, amit hitelből zakatol.
Tíz ok amiért hazaköltözöm Nyugat-Európából
- Magyarországon magyar emberek élnek és magyarul beszélnek.
- Magyarországon senki nem kérdezi meg honnan jöttem és miért.
- Nem kell lehajtott fejjel rónom az utcákat.
- Magyarországon nem vendégmunkás vagyok, hanem polgár.
- A közérzetemet nem az határozza meg hogy hány kiló húst vehetek a fizetésből.
- Magyarországon senki nem néz le csak azért mert magyarul beszélek.
- Magyarországon nem kell jó képet vágni a multikultihoz, mivel NINCS.
- Hazaköltözöm mert mindenki nem költözhet el egy életre.
- Hazaköltözöm mert élni otthon IS lehet.
- Mert egy életen át nem lehet menekülni.
Mire elég a nyugati munkás fizetése?
Az interneten egyre gyakrabban találkozni szép tündérmesékkel, miszerint a Magyarországon kizsákmányolt munkás, átlépve a határt, máris beleszagolhat az igazi jólétbe, elég elvállalni az első munkát ami szembejön. Megbecsült dolgozó, megfizetett dolgozó, elégedett dolgozó, elégedett főnök, mindenki szuper boldog és jól él.
Az ilyen mesék rendszerint forintosított fizetésekről szólnak és a szerzőik szeretik a tényleges körülményeket kiszínezni, sarkítani, vagy egyszerűen bizonyos dolgokról nem beszélnek.
De tényleg, mire elég egy nyugati munkás fizetése? Mert annyit érzékel az átlagmagyar hogy jéé, Ausztriában többször annyit keresnek az emberek, húú de jó lehet nekik! Jé, a haverom Audival jött haza múltkor, tudod, Gézuka, aki Ausztriában dolgozik! Valójában hogy él Gézuka? Hogy tud Audit venni hiszen ő csak mosogat egy gasthofban az osztrákoknál!
A megbecsült dolgozó megkapja a KV-bérjét, ami egyébként a minimálbér, tehát legalább ennyit kell adni a dolgozónak ha fehér munkáról van szó. Tehát Gézuka megkapja a gasztronómiai szektor minimálbérjét.Szerencsére Gézuka egy színosztrák nívós étteremben dolgozik nem valami kínainak vagy arabnak, így abban a luxusban lehet része hogy be van jelentve, ráadásul teljes munkaidőre!
A varázslat pedig itt kezdődik az Interneten. Szóba kerül hogy Gézuka bizony 1400 bruttót keres, pontosabban a Gézák bruttó bérről sose beszélnek, igazság szerint nettó bérről is csak forintban leginkább. Tehát az 1150 körüli nettóját előbb átváltja forintra aztán televágja az internetet azzal hogy ő 350 000 HUFért mosogató, ráadásul a kaja ugyanannyiba kerül mint nálunk!!!
A közlés ennyiben általában kimerül, egyéb költségekről csak nagyon ritkán lehet olvasni. A kommentelők pedig ámulnak és bámulnak és máris böngészik az osztrák álláskereső portálokat / esetleg üvöltöznek hogy ők miért ragadtak a Cicabalkánon.
De mire elég Géza nettó 1150 eurós bére?
Először is Géza az igényesebb kivándorlók közé tartozik, így nem szeretne úgy élni mint egy kollégista, felnőtt dolgozó létére. Tehát nem a divatos, németül jól hangzó wohngemeinschaftokban töltené a parányi szabadidejét, szabadnapjait, hanem egy saját önálló, normális bérlakásban.
Gézu mindenből az arany középutat szereti, így Ausztria és Bécs közé nem egyenlőségjelet rak, hanem felfedezi hogy vannak még egyéb helyek is az országban! Érdekes, mindig érhetik meglepetések az embert! Gézuka elköltözik Grazba, feltöri a malacperselyt, kunyerál a rokonoktól lóvét, valahogy összeszedi a magyar szemmel csillagászatinak tűnő kauciót az albérletre. Semmi gond, meló már van, szerencsém van, nyomjuk a pénzvadászatot!
Hogy él Géza? Mivel Gézának nincs jó fizetése, így szép, tágas, napfényes lakást se tud kifizetni. Micsoda meglepetés ugye? Amit Géza meg tud fizetni az nagyjából egy 25-35 nm közötti garzonlakás, jó esetben felszerelve és viszonylag tűrhető állapotban. Ilyen lakhatási körülményekért is ki kell perkálnia 500 euró körül, és akkor még egy netszámla sincs befizetve. Mindezt egy olyan lakásban, amibe nagyon sok átlagmagyar a lábát se tenné be.
Gézuka viszont kitartóan dolgozik, lelkiismeretesen hámozza a krumplit és mosogat szimultán. Miután leadta az 500+x eurót fix költségekre, azért megélni is meg kéne, tehát elmegy a boltba. A boltban arcon csapja a valóság. Hoppácska, itt jóval drágább minden! Miután lesokkolódott kellően, bevásárol, de mivel baromi fárasztó a meló, és sok is,muszáj sokat enni, hogy legyen ereje. Legalább heti 50-60 eurót csak élelmiszerre simán elkölt. Egyéb háztartásbeli dolgokkal lazán eldurrant 300 eurót megélhetésre, minőségi ételekről szó sincs, kb úgy kosztol mint egy átlag magyar.
Mivel autóra egyelőre nincs pénze, ezért busszal jár melózni, úgyhogy még bérletet is kell fizetnie. Azt a magyaros szokást el is felejtheti hogy itt majd a munkaadó fizeti neki munkába járást. Egy lószart mama! Kapitalizmus van, fizess munkás! Veheti meg magának a bérletet. Gyakorlatialg úgy költ el 850-900 eurót csak arra hogy munkába járjon és egyen valamit két műszak között egy kis garzonlakásban kuporgova, mint a pinty!
Géza kicsit idegesen nézegeti hó vége felé a mindjárt 250 euró alá csökkenő kontóját. Úristen, és ha jön egy váratlan költség? Vakarja a fejét…dühében elmegy a kocsmába, legalább egyszer hadd menjen el havonta, ennyi jár a sok munkáért! Úgyis azt mondták a neten a külföldön élő magyarok hogy állandóan éttermeznek meg kocsmáznak, olyan jó a fizetés!
Géza kap egy kisebb sokkot mikor meglátja hogy egy sörért is elkérnek egy kis kocsmában (amit akkor még nem tud hogy az az OLCSÓ hely) 3,30 eurót. Próbál lenyugodni és élvezni a sört, a zenét, a “társaságot”. Végül meg is éhezik, eszik egy pizzát is, és 3 óra után repül felé a 30 eurós számla. Jó kis mulatság, férfi dolog volt! Egy egyetemista helyen nyelni egy pizzát meg inni pár sört közel 10 000 forintért. Ekkoriban még idegesítően sokszor számolgat mindent át forintra. A neten nem ezt mondták hogy itt minden drága, nem csak a fizetés “sok”!
Hó végére azt tapasztalja hogy a fizetés nagy része elolvadt, a nagy jólétből meg egy pizzát és pár sört tapasztalt meg 1 hónap alatt. Géza elszomorodik és úgy dönt hogy akkor legalább vesz magának egy kocsit. Kiszámolta hogy fél év alatt össze tudja kuporgatni az árát ha nem jön közbe semmi váratlan költség és nem csábul el olyan a legtöbb magyarnak természetes dologra, mint pl beülni valahová kávézni, sörözni, enni.
Fél év kemény munkájának végül megszületik az eredménye. Egy leharcolt, szétjáratott, fos 15-20 év körüli AUDI személygépjármű. Géza nagyon boldogan veszi át, az eufóriától elfelejti azonban hogy “kicsit” talán drágább mulatság lesz fenntartani mint megvenni a bérletet. Biztosításra, benyára, egyebekre, szépen el is költi azt a kis maradékot amit esetleg tud spórolni a fizetéséből.
Az első szabikor eufóriában úszva vezet haza az AUDIval, olyan boldog hogy még dudálgat is pár autósra. Ő mégiscsak egy nyugati magyar! Mikor mámorban úszva beül 5 nap alatt 15 étterembe hogy az egész évben megspórolt pénzét költse, mindenkinek hangoztatja hogy ő ő csak egy mosogató külföldön, mégis így él!!
És ekkor megvalósul az igazi rémálom. Nagyjából számlától számláig él, minimális összeg marad esetleg hó végén a bérből, egy autóval munkába (meg egyéb helyekre) járva és nagyon kevés vagy semmi szórakozással /egyéb pézbe kerülő bármivel, hobbival. A 13-14. havi fizetésig(KV alapján jár, de ez nem valami pulykapénz, hanem egyszerűen csak 14 részre van osztva az éves fizetés) pedig imádkozik hogy ne legyen semmi baja a kocsinak, mert borzasztó drága a szervíz.
Megtakarítása alig van, a 13-14. havit van hogy el tudja rakni, van hogy nem, de igazából tök mindegy, mert egy olyan városban ahol 100 ezer euró egy garzon, ott igazából majdnem mindegy hogy neked 2, 5, esetleg 10 ezer euród van, úgyse elég semmire.
És ezen a ponton jön jár Gézuka, hogy a szegény, itt is szegény, a melós itt is melós és nem valami középosztálybeli aminek gyakran próbálják beállítani az interneten.
Itt a vége, fuss el véle. Gézuka pedig menjen aludni, mert holnap reggel ismét kezdődik a pénzvadászat.
Lángnyelvű éjszaka
Álomra hajtanám fejem
de nem lehet, így nem mehet.
Inkább lángtőröm fényezem,
nincs bennem félelem.
Éjjel új nap ébred,
hajnalban új élet éled.
Életem hogy elkezdjem,
befejezni a végzetem.
Sikít a sikátor,
mi üvöltünk ottan.
Eltaposott hangyák,
felesleges szolgák.
De tudja meg minden Úr,
Hogy a tűz nem tűr.
Se nemest, se burzsoát,
lángolnak már, míg a szem ellát.
S felragyog az új Nap,
béklyónk elolvad.
Véget ér az álmunk
Akárcsak a rabságunk.
Nyugdíjasszocializmus Nyugaton
Egy egészséges társadalom rendszerint úgy működik (vagy működne) hogy a legerősebb egyedek húzzák a többi, valamivel gyengébbet. Tehát a mag, az életerős,fiatal, termékeny egyedek csoportja, ők a tartóoszlopai az egész berendezkedésnek. Mikor kezd ez a rendszer megbomlani? Hát akkor amikor ez a csoport elfeledkezik a legalapvetőbb emberi létszükségletről, nem termeli újra önmagát, impotenssé válik.
A rideg valóság pedig pontosan ez az úgynevezett első világban, a nyugati országokban, gyakorlatilag kivétel nélkül. Ennek az okait fejtegethetjük, azonban ez a cikk szigorúan a gazdasági következményekkel foglalkozna.
Az alaptétel a társadalom meddősége. De mi következik ebből? ELőször is permanens elöregedés. Ezt talán nem érezné gondnak a többség, több aranyos idős néni és bácsi. Azonban arról nem szabad megfeledkezni, hogy elsősorban nem ezek az idős emberek fognak dolgozni, ami nem jön rosszul ha az ember enni is szeretne valamit, esetleg élni.
Egy tisztességes vezetés mit csinál ebben a tragikus helyzetben? Megpróbálkozik azzal hogy minél jobban tolja előre azt, akik a jövő, ők pedig a fiatalok. Ja hogy egyre kevesebben vannak, a szavazatok viszont kellenek, azt meg az idősek adják? Ilyenkor esik le az ordas igazság, a hatalom csak azt a réteget szolgálja ki, akik megválasztják őket időről időre.
4 számadattal fogom felvázolni hogyan mondott le a fiatal dolgozó rétegről Ausztria, a Nyugat kapuja. 1997, nettó medián bér évi 14579 euró. A medián méri fel a legpontosabban a jövedelmi helyzetet, hiszen megmutatja hol válik ketté a társadalom, és nem lesz hirtelen több ha mondjuk “keletkezik” az országban 500 multimilliárdos egy perc alatt, így jóval pontosabb mint mondjuk egy nyers átlagbér.
2013, nettó medián bér évi 19057 euró. (Újabb adatok sajnos nincsenek még) 30 %-os emelkedés 16 év alatt. Most nézzük a nyugdíjasokat. 1997 nettó medián nyugdíj 10828 euró, 2013ban 16652 euró. 53 % emelkedés. 1997ben a medián nyugdíj a medián bér 74 %a volt, 2013ban ugyanez 87 %.
Mikor a bérek emelkedéséről van szó, mindig jönnek az okos közgizdászok hogy de hát kell hogy legyen gazdasági alapja a dolognak, kell hogy legyen növekedés! Na, az ilyen fokú nyugdíjemelkedésnek mégis miféle gazdasági alapja van? Semmi! Egyedüli alapja, a hatalom rettegése, hogy ha a dédelgetett idős rétegeket nem kényezteti eléggé, akkor elpártolnak a vezetéstől, ezt pedig nem akarják.
A növekedésnek a 2008as világválságig megvolt valamennyire a gazdasági alapja, hiszen volt egy viszonylag egészséges 2-3 % között mozgó GDP-növekedés évente. 2009 után azonban úgy elhasalt az ország gazdasága hogy 0-1 % között mozog leginkább ez a szám. A nyugdíjak pedig töretlenül emelkednek azóta is, évi 2-3 % al. A bérek pedig jó ha 1 %al növekednek, de pl a legszegényebb réteg 0,2 %al növekedett 2012/2013 fordulóján. Szánalmas adat. A legszomorúbb adat viszont az ő 16 éves emelkedésük. 9 %al nőtt a legszegényebb negyed jövedelme 16 kerek esztendő alatt. Ezt nem tudja lemosni a hatalom, se eltusolni, nagyon tragikus adat. A legszegényebb nyugdíjasok jövedelme 16 év alatt ezzel szemben 46! %al nőtt. A dolgozó szegényeket leszarják, a szegény kisnyugdíjas viszont szent tehén.
Felvetődik a kérdés, hogyha nem volt meg a gazdasági alap(nem volt akkora növekedés), honnan van pénz ilyen fokú nyugdíjemelgetésekre? 2008ban, mikor földbe állt a viszonylag egészséges gazdasági növekedés, 60 %on állt az államadósság, ugyanez a szám jelenleg 84,50 % on áll! Azt hiszem ehhez nem kell kommentárt fűzni.
A perverz, hataloméhes vezetés tudatosan adósítja el az országot, hogy a nyugdíjasparadicsomot fenntarthassa, hiszen ők a szavazóréteg, miközben a fiatalokat egyre mélyebbre löki, gyakorlatilag nem érdekli őket a fiatalság sorsa.
Mesék egy egyszerű arcú proletár szájából 