Nyugati életszínvonal őszintén

Nem akartam erről írni, de mivel az internet tele van hazugságokkal ezért gondoltam megpróbálom őszintén leírni hogy nekem milyen egy nyugati országban élni,ahol jellemzően bérből élnek az emberek. Több “ismerősöm”‘ megjegyezte nekem az utóbbi 2 évben, hogy én csak kussoljak, mert nyugaton élek és akkor nekem úgyis jó. Nagyjából ez volt a lényeg. Természetesen egyik sem 70-80 ezrekért robotol, hanem minimum kétszerennyiért de azért sír a szájuk hogy bezzeg nekem milyen jó, nekik meg milyen szar. Ez egyébként annyira jellemző. Azok hangoskodnak a leginkább akik meg tudnak élni, de idegeli őket hogy nem vadiúj lexussal dudálhatnak a hajléktalanra. Mintha az osztrák proli azzal dudálna rá vagy valami. A kivándorlók többsége pedig teljesen hamis képet vetít hazafelé, az ismert “ördögi” metódus a következő : Átváltják középárfolyamon a nyugati fizetésüket HUFra, fognak egy hatalmas kürtöt, kiállnak a magas hegytetőre és teli szájjal fújják hazafelé. Azzal meg már a kutya sem törődik hogy ők nem otthon élnek, hanem egy másik országban, más közegben, más játékszabályokkal és főleg más árszínvonallal. Nézzük hogy megy ez egy kelet-ausztriai kisvárosban!

Egyszerű lumpen segédmunkás vagyok/voltam. Az aktuális minimálpénzt kaptam mindig is, de legalább 40 órában húzhattam az igát, mert sokaknak csak részidős állás jut. Ez masszív 1070 eurót jelentett havonta. Akkor most nézzük ki hogy akar élni. Szerintem egy jóérzésű ember aki nyugati életre vágyik az egyedül szeretne élni (én mondjuk jelenleg nővéremmel élek egy garzonban. Jól hallod, egy garzonban a nővéremmel. A konyhában lakom. Ezt is jól olvastad.),az pedig nem lesz olyan olcsó mulatság. Egy normálisabb lakás ahová nem hányingerrel mész be bizony kerül 450-500 euróba is. És örülj ha ez már mindennel együtt ennyi. Ha valaki kicsit igényesebb és szépre vágyik akkor inkább 600 lesz az a 500. Mivel én egy igénytelen állat vagyok nekem megfelel a konyhában lakás is. De nem hiszem hogy ez normális lenne a legtöbb embernek. De vegyük 500 nak. Az emberek többségének van kocsija, aminek a fenntartása alsó hangon havi 120-130 eur. Nem olvastok félre, a biztosítás havi szinten 70-80 eurótól kezdődik. Senkinek ne higgyetek aki mást próbál hazudni mert ez az igazság. Ha azzal jársz munkába akkor az a 120-130 teljesen reális. Tudom, elég sokkoló. Tehát ott tartunk hogy laksz valahol, bemész a kocsival melózni, egy falatot nem ettél még de máris elment a fizetésed 60 % a. Remek. A megélhetési költségekről általában hazudik a külföldre szakadt magyarok nagy része, egyszerűen nem kell elhinni semmit nekik. Szemrebbenés nélkül telehazudják a fórumokat, blogokat a sok butasággal, amiknek a fele se igaz. Én heti 50 körül költök csak a kajákra. Pedig nem dőzsölünk. Úgyhogy legalább ennyivel kell számolnia a kedves kitántorgónak is, +200 havonta. Most járhatunk 850 euró magasságában, de csak melóztunk, ettünk, meg döglöttünk otthon. Egy kurva wc papírt nem vettünk meg, egy kurva sört nem ittunk sehol meg, egyszóval nagyjából csak dolgoztunk, ettünk, aludtunk. Ha lemerészkedünk egy kocsmába, ne adj isten szórakozóhelyre, egész gyorsan elköszönhetünk egy heti kajapénzünktől. Főleg hogy éjszaka nagy eséllyel taxival kell hazamenni, ha nem a belvárosban lakunk, mert a fejlett Nyugaton még éjszakai járatok sincsenek, ami minden pestinek természetes. Hétvégente mondjuk vannak, de akkor se bőségesen. Szóval havi két-háromszor még a ló is elszaladhat velünk és elmehetünk szórakozni.Hacsak nincs valami váratlan kiadásunk. Úgyis lesz. A végén a cech mint láthatjuk úgy jön össze hogy hó végére szépen elfogy a fizetésünk. Ha az előbb említett viszonylag szerény életmódot folytatjuk akár még egy százas is maradhat a hó végére. Némileg javít a helyzeten hogy 14 havi fizetést kapunk, tehát azt még hozzávehetjük ehhez. A megélhetésért dolgozunk nagyjából. Ez a nagy nyugati álom amiről telehazudják az internetet. És nézzük csak hogy élt az ember : egyedül, dolgozott 170 órákat (jobb esetben csak ennyit), kocsival járt, kéthetente lemerészkedett egy bárba/kocsmába/szórakozóhelyre. Most szépen vessük össze ezt azzal amiket szoktak hazudozni az emberek kintről.  Persze én megértem hogy ez egy jobb életszínvonal mint amit egy kulimelós tud virítani mondjuk Budapesten, de nem az az élet amit teli szájjal hirdetnek a kivándorolt hazudozó állat magyarok. 

7 thoughts on “Nyugati életszínvonal őszintén

  1. mindenkinek mindig mást jelent az érték, még az otthoniaknak is. nekem jó az ötezer forintos mobiltelefon, mert én a telefont csak telefonálásra használom, nincs nagyobb igényem. a másik viszont százezerért veszi a legújabb ájfónt, mert valószínűleg igénye van rá. aztán mindketten bemegyünk egy boltba, ahol az ájfonos megveszi a 200 forintos dankó bort, mert bebaszik tőle oszt jóvan, én viszont kiadok akár 2000 forintot is egy üveg borért, mert egészen más élményre vágyom. azonos igényű emberek dolgait érdemes összehasonlítani, csak hát azon többet kellene dolgozni, mint szimplán kijelenteni, hogy egy londoni tescoban olcsóbb a vaniliás karika, mint egy debreceniben. és mindeközben te kurvára nem szoktál vanililás karikát enni 🙂

  2. Igen, így van, mindenkinek, aki dolgozik, akármit is, megérdemelné az emberi életet. Ezzel tisztában vagyok, magam is dolgoztam konyhán. Nekem annyiban szerencsém volt, hogy nem kellett szállásért fizetnem, meg a kajáért. Spórolni mentem, ami sikerült is. Az én véleményem az, hogy aki mondjuk mosogat, takarít, egyéb minimálbéres munkát vállal külföldön, és ebből spórolni is akar, akkor annak valamennyire alkalmazkodnia kell. Mert mondjuk a kevés bérből senki ne akarjon 2 szobás belvárosi lakást, mert az sem Nyugaton, sem Magyarországon nem fog menni. Az ember fizetése mindig arányban kell hogy álljon azzal, hogy mennyi a hozzáadott érték. A világnak szüksége van minden munkásra, valóban, mert nem lehet mindenki mérnök, stb, de azt is el kell fogadni, hogy az alacsony képesítést, bért nyújtó munkakörökben dolgozók könnyebben cserélhetőek, mint mondjuk egy informatikai szakember, ezért mondjuk egy eladónak a bére is kevesebb. Én nem állítom, hogy Nyugaton minden tökéletes, mert bőven vannak hibák itt is, de aki alkalmazkodik a viszonyokhoz, az megél még ilyen munkákból is. Lehet nem fog nagy házban élni, meg évente 2-szer nyaralni menni, de ezt ugyanolyan gyenge bérből Magyarországon sem tudná megtenni.

  3. Kedves szerző: most találtam tiszta véletlenül a bejegyzésedre. 2015 novemberét írunk Rastattban és elképedtem a hasonlóságon. Ez is egy proletár kisváros. Mindenki a Daimler-ben robotol. Fáradt, fásult arcok sokasága áramlik be minden reggel a kapukon. 1000-el kezdesz mert Leihfirma-nak dolgozol és ők dúskálnak a keleteuropai munkaerőben Ha szerecséd van 9 honap után eljutsz az 1500-ra éjszakai müszakokkal.
    Sokat azzal ámitanak, hogy majd átveszi őket a Cég…és még mindig vannak akik hiszik.

Leave a comment